FANFICTION 9.rész

HA NEM OLVASTAD MÉG A TRILÓGIÁT, NE KEZDD EL OLVASNI! :)

Újabb mérföldkő! 5000 látogató! Időutazásra feeel! :D

9.FEJEZET

CHRISTIAN

PÁR ÓRÁVAL KÉSŐBB...

     Minden olyan gyorsan történt. Az a kibaszott elmebeteg mostanra már rács mögött lenne és nem a kórházban feküdne. Mi a franc bajod van, Grey? 
     A bilincset olyan szorosra húzták, hogy már nem is érzem a csuklómat. Piros csíkok éktelenkednek rajta. Fáj, de igazából a mellkasom fáj a legjobban. Amikor beértem a szobába alig hittem el, mit hallok. Egyből hívtam Barneyt és Sawyert, hogy szedjék elő azt a pultos köcsögöt. Lehet túlzás volt annyit behúzni neki, de még most is ütném ha nem szednek szét minket. Legszívesebben kinyírtam volna! 
     De mégis én ülök ezen az idióta helyen. Bilinccsel a karomon a rendőrségen. Remek! A szememet forgatom, már órák óta itt ülök és nem történt semmi. 
     Utoljára a szobában láttam Anát. Még a nagy kiabálás miatt sem küldte ki Kate-et. Megértem, hogy most miért nem akar látni. Túl sok trauma volt ez neki. És az az idióta tehet róla..... 
   - Mr. Grey? - felnézek, a szemeim kiszáradtak, szomjas és éhes is vagyok.
   - Igen?
   - Az óvadékot letették Önért. - felállok - Kérem nyújtsa a csuklóját.
Teszem, amit mond bár nem szívesen. Nem szeretem ha nekem parancsolgatnak. Azt én szoktam tenni.
   - A holmiját az előtérben veheti át. Remélem nem látom viszont! - mondja.
   - Ahogyan én is. - ezzel sarkon, a csuklómat megdörzsölöm és elindulok kifelé. Nagyon remélem, hogy Elliot rakta le az óvadékot vagy bárki más csak ne anyám.
                        
ANA

1 HÉTTEL KÉSŐBB...

   - Rendben, asszonyom. A papírjaival nincsen semmi gond. Pihenjen sokat! De most tartsa be!

   - Értettem. Köszönöm. - mosolygok, amíg ki nem sétál. A sok pihenés jót tett és tényleg be kell tartanom, amit előírt. Semmi ártalmas a babára, rendszeres terhességi vitaminok és sok gyümölcs, zöldség. Szerencsére még idejében elengedtek, ugyanis hétfőn van a következő időpontom Dr. Greene-nél. 

     Igazából fogalmam sincs, hogyan megyek haza. Kate-et csak nem zavarhattam ezzel, Christian-nal pedig nem beszéltem...már egy hete. Együtt élünk. Ő a férjem és születendő gyerekem apja. Az Istenit miért is nem szóltam neki? Még mindig furcsán érzem magamat a pénteken történtek miatt. De szembe kell néznem a valósággal. Szembe kell néznem mind az Ötven árnyalattal, ami rám vár.

ELŐZŐ FEJEZET

KÖVETKEZŐ FEJEZET

Író: Én nem tudom, hogy mi van veled. Már 2 hete ezzel a fejezettel vacakolok de egyszerűen nem jutottam semmire. Kiindulási pontom sem volt. Most nem ígérek semmit, nem tudom mikor jön a következő fejezet, nem tudom, hogy most sikerül-e egy normális hosszúságút kreálnom, de az biztos, hogy LESZ! :)